Sziasztok:)Fuu de rég írtam.Nos...Eléggé lekésve,de Boldog Új Évet.Remélem jól szórakoztatok a szünetben.Én nem.De ez nem tartozik rátok.Azért csak most írok,mert decemberben elég elfoglalt voltam.Sok volt a dolgom és a másik blogommal kellet foglalkoznom,hogy folytatom vagy sem.Akit érdekel a blogom az ITT elolvashatja.De most már van egy kis nyugalmam,így tudok írni.Szóval itt a hetedik rész.Jó olvasást:)
Emily szemszöge
Ott állt és engem bámult.Lefagytam.Calum elment így rá nem számíthattam,a többiek beszélgettek és jól elvoltak.Magamra maradtam.Magam kell ezt elintéznem.Elindult felém.A térdem megremegett.Ne legyél már hülye Emily! mondtam magamban.Ő egy senki!Dobott téged a legjobb barátnődért!Szólj be neki!Oszd ki!Érd el,hogy féljen tőled! Nem tudom,hogy mi történt,de belül valami megindított.Harag?Düh?Talán mind kettő?Már majdnem előttem volt.Pár embert arrébb lökött és már előttem állt.Méregetett engem.Végig nézett rajtam.Az arcomtól a ruhámon át a cipőmig.Semmi különös nem volt rajtam.A hajam leengedve,kicsit be is göndörödött,minimális smink az arcomon,egy fekete nadrág,AC/DC póló(ezt Ash-től loptam el)meg egy pulcsi.És kabát is van de az a ruhatárban.Ugyanezt tettem mint ő.A haja kócosan állt,bár rá ez a jellemző.Az arca ugyanolyan volt mint mindig.Bár a szemem karikás volt.Ami furcsa.Egy Vans-es fekete cipő,fekete nadrág,egyszínű szürke póló és farmerdzseki.A szokásos öltözete.Jellemző.
-Szia.-köszönt.Halvány mosoly jelent meg a szája szélén.Minek mosolyog?Valami vicces rajtam,vagy csak egyszerűen sokat ivott.
-Helló.-köszöntem vissza.Nem tűnt részegnek,bár ő az a fajta aki állandóan iszik.Mindig kifogom ezekete a srácokat.
-Mi a helyzet?Miért vagy itt?És kivel?-tette fel a kérdéseket.Nem,nem részeg.Sőt csak úgy árad belőle a józanság.Az arcáról könnyen leolvasható a kíváncsiság,és a düh(?). Miért lenne dühös?
-Nem lehetek itt az egyik kedvenc szórakozóhelyemen?
-Én azt nem mondtam,hogy nem lehetsz.És kivel vagy itt?
-A haverjaimmal.Akik százszor jobbak a régieknél!-fontam keresztbe a karom.
-Haverok?-nevetett fel.-Milyen haverok?Utcai csövesek vagy mi?-szórakozott a saját hülye poénján.
-Inkább nevezném őket a családomnak,nem utcai csöveseknek.-grimaszolok.
-Család?Mintha mi nem a családod lettünk volna.
-Nem!Ti egyáltalán nem voltatok a családom.
-Ja persze higgyem is el!Sosem éltél nélkülünk.Nélkülem!
-Nélküled?Én jól megvoltam nélküled is.Sőt most még jobban érzem magam,hogy te már rég nem vagy az életem része.-ismertem be.Közben a bátyámék elkezdtek dalokat játszani.A tömeg jól érezte magát.Eleanor-ék észre se vettek engem,hogy nem vagyok ott.Mindenki elvolt,és jó hangulatban teltek a percei.Csak köztem és Chris között vibrált a levegő.
-Azt kötve hiszem!Inkább végigsírtad ezt a pár napot.Igen.Biztos hogy így történt.-bólogatott.
-Igen.Persze.Te biztos jobban tudod.És akkor most elmondom az igazságot.Igen sírva mentem el tőled,és egészen hazáig sírtam.Majd egész nap a szobámban voltam.És gondolkoztam.És rájöttem,hogy mekkora egy bunkó paraszt állat vagy!Egy dög!Akiért kár sírni.Te csak egy hülye nőcsábász vagy.Kihasználsz minden lányt akivel épp akkor "jársz".-mutattam idézőjelet a levegőben.-És akkor minden megváltozott.Jobban megismertem a haverjaimat.És újabb barátnőim lettek,akik sokkal jobb fejek mint az előzőek.És van egy srác ak...
-Egy srác?Máris bepasiztál?Kis ribanc!-vágott közbe.Az utolsó mondattól még dühösebb lettem.Legszívesebben lekevertem volna neki egy nagy pofont.De nem.Nagy levegőt vettem.
-Én ribanc?Ezt most komoly?Te jöttél össze a barátnőmmel,míg én nem voltam veled úgy...kettő három napig.És akkor még én vagyok a ribanc?És csak úgy szólok,hogy az a srác most épp ott van fenn a színpadon és dobol.-mutattam a színpadra azon belül Ash-re.Chris Ash-t nézte majd visszafordult hozzám.
-Az?-kérdezte.Mosolyogva bólintottam.-Egy dobos?
-Igen.És ezerszer jobb fej mint te!Legalább tudom róla,hogy ő nem fog megcsalni,se semmi.
-Hát akkor.Sok sikert.-ment volna el,de utána szóltam.
-Neked is a kis barátnőddel!Remélem együtt leszel vele kb. úgy két hétig.Aztán dobd ahogy mindenkit szoktál.Nyomorék!-hirtelen megállt.Úgy érzem itt most nagy vita kezdődik.És azokat szeretem!Főleg ha verekedés lesz a vége.
-Mit mondtál?-kérdezte,de még meg se fordult.
-Azt,hogy nyomorék vagy!És hülye,bunkó,paraszt állat!És nagy ívben leszarlak!-emeltem fel a hangom.A körülöttünk lévők döbbenten nézték az eseményt.
-Mióta ekkora a pofád?És kitől tanultad az önbizalmat?Az neked sosem volt.
-Magamtól.És anyám utolsó szavaitól,amit egy levélben írt meg mielőtt megölték volna!-Chris döbbenten néz rám.-Igen jól hallottad.Anyámat megölték.-ismétlem.Már senkinek nincs jó kedve.Mindenki minket bámul.Calum-ék is csak állnak és néznek.-És most szépen húzzál vissza a haverjaidhoz,és tűnj el örökre az életemből!-mondtam.
-Még nem végeztünk!-mondta fenyegetően és el sétállt.Utat engedtek neki.A tömeg még mindig csak bámul.
-Jól van emberek ennyi volt a műsor!Köszönjük a két embernek,hogy ilyen izgalmas és érdekfeszítő párbeszédnek lehettünk a részesei.-mondta az egyik srác aki a színpadra szaladt fel.Ash valamit tárgyalt azzal a sráccal,majd lejöttek a színpadról,vissza hozzánk.Calum idesietett hozzám.
-Minden rendben?-kérdezte aggódva.
-Igen...igen csak soha többet nem akarom ezt a hülyét látni.-mondtam.Közben Ash is odajött hozzánk.
-Ki volt ez...Ja.A volt pasid.-kérdezte és válaszolta meg magának.-Megbántott?
-Öhm...Nem.-ráztam a fejem.-Csak vitatkoztunk.
-Ha megbántott én esküszöm,hogy...
-Nyugi semmi sem volt.-vágtam a szavába.
-Nem engedem,hogy bárki megbántson.-nézett a szemembe.Elmosolyodtam.Odamentem hozzá és megöleltem.Éreztem ahogy a kezét a hátamra teszi és kis köröket rajzol rá.Majd elengedtem és Calum-ra néztem.
-Menjünk haza.-mondtam.Ő bólintott és odament a többiekhez.
Ash-el elindultunk a ruhatár felé.A többiek is jöttek utánunk.Észrevettem,hogy Harry és Luke sokszor néznek rám.És valószínűleg beszélnek is rólam.De különösebben nem érdekel.Felvettük a kabátunkat és kimentünk a hideg levegőre.November végén már eléggé hideg van.Bár én vámpírként nem érzem a hideget,mivel én is hideg vagyok,így nem is fázok.De azért hordok kabátot.Az hogy nézne már ki,hogy a 10-15 fokban egy szál pólóban járkálok.Hülyének néznének.Hazafelé lassan mentünk.Mindenki beszélgetett.Eleanor,Sophi és Perrie mentek elöl.Mögöttük kicsivel Liam,Zayn és Louis.Utánuk Ash és én.Majd Calum és Mikey.És végül Harry,Luke és Niall.Mikor az erdőben jártunk félúton valamit hallottam.Hangokat a fejemben.Ismerős volt.Ez Chris!Itt van.Követ minket.És vele van...Lilly meg a többiek.Hirtelen megálltam.
-Mi az?-kérdezte Ash.Megráztam a fejem.Cal-ék és Luke-ék kikerültek minket.
-Miért követsz Chris?-kérdeztem.Honnan a francból tudja,hogy itt vagyok? hallottam Chris gondolatát.Megfordultam.Vártam egy kicsit hátha előjönnek,de nem jöttek.-Gyere elő.Tudom,hogy itt vagy.Hallak téged!Minden egyes gondolatodat.Nem kell bujkálnod előlem!Se neked Lilly.-mondom.Ez meg honnan a francból tudja,hogy én is itt vagyok? hallom Lilly-t.-Sem neked George,Alisha,Tom,Clary,Teddy,Hope,Adam,Jhos,Rebeca és Sam.Tudom,hogy itt vagytok.-mondom.Zavarodott kérdéseket hallok a fejemben,majd meglátom Chris-t ahogy előjön egy bokor mögül.És a többiek is előjönnek.
-Honnan tudtad,hogy itt vagyunk?-kérdezte.
-Képesség.Ami neked sosem lesz.-vigyorogtam.
-Képesség?Egyre furább vagy.Mi ez a képesség?-kérdezte.
-Belelátok mindenki fejébe.Hallom a gondolatait.És mindent kitudok deríteni.-magyaráztam.-Miért követettek minket?Várj!Inkább ne mondd el.-mondtam.a fejében kutattam.Meg van.Tudni akarta,hogy hol lakom,kik a haverjaim,és úgy általában mindent megakart tudni rólam.-Nos ez nem fog összejönni.Ugyanis,ha jól számítottam,akkor már vagy úgy 40 méterre elhaladtatok a határon belülre.Így a farkasok földjén vagytok.Calum téged ez nem zavar?-fordultam hátra hozzá.
-De.Eléggé!-nézett mérges arccal Chris-ékre.És a többiek se nézték jó szemmel,hogy idegen vámpírok vannak a földjükön.
-Nos szépen lehet haza kotródni!Most!-mondta Mikey.
-Emily-nek is jönnie kell!Te sem tartozol ide!Vámpír vagy!Ők meg farkasok.Várj!Most jöttem rá!Egy büdös farkas a barátod?-jött rá Chris.
-Először is,csak úgy mondtam,hogy van barátom,amúgy meg nincs.Másodszor,én sosem leszek olyan hülye,hogy farkassal jöjjek össze!Harmadszor,én ide tartozom!Ők az én családom.És negyedszer,igen jól mondja Mikey,húzzatok innen most!-mondom.
-Nem!Nem!Még nem végeztünk.-emelte fel a hangját Chris.Valami megváltozott bennem.Ez egy újfajta érzés!Érzem,hogy a szemem színe sötét lesz.A kezem ökölbe szorul és Chris elkezd fuldokolni.Majd térdre rogy és rázkódik,mintha áramot vezetnének a testébe.Szenvedő arccal néz rám.A szemémből a faájdalmat,és a könyörgést olvasom ki.
-Veled örökre végeztem!-jelentem ki.A hangom normális maradt.Chris hirtelen feláll.Mintha egy bábu lenne.Az arca semilyen.Majd hirtelen megfordul és elindul vissza.A többiek is ugyan ilyenek.Bábuk.Együtt mozognak és mennek visszafelé.Majd ez ami volt megszűnik.Megint érzem,hogy a szemem színe visszaváltozott.Gyenge lettem.Hirtelen összeesek és elájulok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése